Csorna város kialakulásában legszilárdabb térbeli pontnak a premontrei prépostság templomát és épületét tekinthetjük.
A premontrei ágostonos kanonokrend nevét Szent Ágostonról (354-430), a nyugati egyház egyik legnagyobb hatású alakjáról kapta, annak ellenére, hogy maga nem alapított szerzetesrendet s még regulát sem állított össze. Viszont nevéhez fűződik a kanonoki intézmény létrehozása, a közös élet és a szegénység eszméjének jegyében. Regula címén csupán egy levele maradt fenn, amelyben szerzetesnőknek adott tanácsokat, miként szervezzék életüket: legyen mindenük közös, imádkozzanak együtt a kijelölt időben, öltözzenek egyformán s engedelmeskedjenek feljebbvalóiknak. Az ezen szabályok alapján létrejött közösségek közül az 1100 körüli évtizedekben a Szent Norbert (1082-1134) alapította franciaországi Prémontré monostora emelkedett ki. Norbert előkelő vesztfáliai nemesi családból származott, már gyermekkorában egyházi pályára lépett. Kezdetben a császári udvarban s Kölnben munkálkodott, majd reformtörekvései miatt francia földre kellett menekülnie: ekkor alapította a laoni püspök kérésére a premontréi kolostort. Később visszatért a német birodalomba s Magdeburg püspökeként halt meg. Az ágostoni szabályok révén a hagyományos kanonoki életformát kívánta új tartalommal megtölteni: maga 1121-ben tett megtartására fogadalmat 40 társával együtt. Az ekként megszületett új szerzetesrendet 1126-ban II. Honorius pápa hivatalosan is jóváhagyta. A premontrei rendet a középkori vallásos élet átalakulása nyomán fellépő újfajta igények hívták életre, s hogy ezeknek megfelelt, jól bizonyítja gyors elterjedése. Még Szent Norbert életében megjelent Magyarországon: 1130-ban II. István király Prémontréból hívott szerzeteseket telepített le Váradhegyfokon. Egy 1234-re keltezett jegyzék a magyar rendtartományban már 22 kolostort sorol fel, közöttük a csornait is.
Hugó rendi annalista 1734-1736 között megjelent munkáján alapuló rendi hagyomány szerint 1180 táján Csornán premontrei monostort alapított az Osl-nemzetség. Az alapítás feltehetően Mikud győri püspök (1176-1187) sugalmazására történt. Mikud ugyanis a párizsi egyetemen tanult, ahol kapcsolatot épített ki a lotharingiai premontreiekkel. Magyarországon már püspöksége előtt két premontrei prépostságot alapított. Horváth Antal viszont az alapítást 1219 és 1226 közé teszi. Hivatkozik ugyanis a rend rüli évtizedekben a Szent Norbert (1082-1134) alapította franciaországi Prémontré generális apátjának - Gervasiusnak - egy 1219-es oklevelére, melyben csak négy magyar premontrei apátságot sorol fel mint meglévőt, s a négy közt nincs Csorna.
Feltételezhetjük, hogy a rend alapításának időpontjában már létezett Csorna. Oklevélben először 1226-ban említik a települést. Csorna neve az Árpád-kori okleveleinkben többféle formában fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna. Csorna város középkori története szorosan összefügg a premontrei rend és az Osl-nemzetség történetével. A rendet a nemzetség 1226-37 között tett alapítványai gazdaságilag is megerősítették. Ezek közül legjelentősebb az 1230-as alapítvány. Ekkor Osl comes fiainak és rokonainak hozzájárulásával több birtokot, malmot, szőlőt adományozott a monostornak, de nemcsak ők, hanem a családdal kapcsolatban álló személyek is adománybirtokban részesítették a premontreieket. A prépostság megerősödését jelzi az is, hogy az 1230-as években szerzetesei alapították a türjei, mórichidai és a rajki monostorokat.
A csornai prépostság hiteleshely is lett. Horváth Antal szerint "hiteleshelyi működése alapításával valószínűleg egyidős, de első emléke csak 1247-ből maradt ránk." Kezdeti működése elég szerény lehetett. Templomát, amelyet Mária mennybemenetelének szenteltek, 1226-ban említi először oklevél, építését azonban korábbra, a XII. század végére tehetjük. Legalábbis erre utal egyetlen fennmaradt töredéke, egy - ma másodlagosan az előcsarnokban elhelyezett - angyalt ábrázoló dombormű.
A csornai premontreiek hiteleshelyi tevékenységét a többi kisebb konventével együtt Nagy Lajos 1351. évi 3. törvénycikke korlátozta. A prépostság kegyurasága a XIV. század folyamán az Osl-nemzetség tagjairól annak egyik ágára, a Kanizsai családra szállt. A Kanizsaiak 1393-ban megszerezték számára a saját, országos hitelű pecséttel bíró hitelességi jogot. A mandula alakú pecsét felirata: "S. Conventus de Chorna Oslonis". A feliraton belül kezében tömjénezővel térdethajtó Szent Mihályt ábrázolták. A pecsétre kis négyszögletű pajzsban Zsigmond király címere is rákerült. Ettől kezdve a konvent a Dunántúl nyugati részén tekintélyes forgalmat bonyolított le. A Kanizsaiak a prépostságnak Zsigmond királytól bíráskodási privilégiumot is nyertek, melyben a csornai premontreiek fölhatalmazást kaptak a birtokaikon tartózkodók fölötti ítélkezésre.
Alig tudunk valamit a lakosság XIII - XV. századi életéről. Az biztos, hogy Csorna a XIII. század elején már piacos hely, hisz Osl comes 1230-ban a hetivásárból származó jövedelmét a premontreieknek adományozta.
A hiteleshelyeket Mátyás király királyi kegyuraság alá helyezte az 1471. évi 18. tc.-ében, ezzel magához vonta a prépostok kinevezési jogát, s 1485-ben Apatócsi Gergelyt már ő nevezte ki. Természetes, hogy ez a korábbi kegyuraknak, a Kanizsaiaknak nem tetszett, s a király halála után elkergették, s helyébe mást ültettek. Az új prépost rendeletére a konvent a Kanizsaiak kapuvári várába költözött. Ezzel 5 évre megszakadt a hiteleshely működése. A konvent hiteleshelyi jogát II. Ulászló királytól kapta vissza, aki a pecsétet Szent Mihály jobb szárnya felett egy csillaggal bővítette. A rend 1520-ban II. Lajos királytól pallosjogot kapott.
Csornát 1529-ben a Bécs ellen vonuló török hadak portyázói első ízben dúlták fel. A törökdúlást követően 1542-ben elhunyt Kaposy Péter, az utolsó premontrei prépost, s a prépostság kommendátorok, kormányzók kezére került. A hiteleshely tovább működött, bár "... 1564 után már kizárólag világi papokkal tartotta fenn működését..." Az 1574. évi 32. t.c. a csornai konventre kimondta: "... a prépost úrnak legyen gondja, hogy a conventi személyek állandóan teljes számban legyenek..." Galamboki Máté prépost be is tartotta a vonatkozó törvényt. Halálával azonban 1593-tól 1656-ig szünetelt a hiteleshely működése.
A megszűnt konvent visszaállítását többször kérték a királytól a rábaközi kerület lakosai. Végül az 1655. évi 39. tc. intézkedett arról, hogy a csornai prépostság konventjét régi joghatóságába vissza kell helyezni. Szenttamásy Máté választott erdélyi püspök és csornai prépost rövidesen újból működtette a hiteleshelyet.
A rendi élet újraindítására a XVII. század végén, a hazai katolikus egyháznak a török kiűzését követő megújulása nyomán került sor. 1702-ben a csornai prépostság ismét a premontreiek kezébe került, bár nem magyar cirkária (rendtartomány) lett a tulajdonosa. Előbb a perneggi prépostság, majd 1711-től a hradischi (gradeci) apátság birtokolta. A hiteleshelyet a rend II. József általi feloszlatásáig (1786) működtették. 1733-ban a konventben gramaticális iskola nyílt. E kisgimnázium három osztállyal rendelkezett. A felsőnek 8, a középsőnek 7, az alsónak 14 tanulója volt. 1767-ben kikerült a rendházból egy e célra épített házba.
II. József 1786. december 7-én feloszlatta a csornai premontrei prépostságot. Újjáalakításáról I. Ferenc 1802-ben döntött. Az újonnan kinevezett prépostot - Harsányi Istvánt - Csornán egy leégett rendház fogadta, ugyanis 1790-ben nagy tűzvész volt a városban, amely a település nagy részét elhamvasztotta. Ekkor égett le a Szent Ilona plébániatemplom is. A rend Türjén kezdett el tevékenykedni, és csak 1808-ban, az épület újjáépítése után költözött Csornára. 1810-től újból működött a hiteleshely is. Forgalma fellendült. Okmányait 1840-től (1840. évi 6. tc.) magyar nyelven adta ki. Protokollumában 1850-től már alig van bejegyzés, s 1874-ben a közjegyzői intézmény megalakulásával a hiteleshely működése formailag is befejeződött. A rend újjáalakulásakor feladatul kapta két gimnázium működtetését. Ezt a munkát Szombathelyen és Keszthelyen kezdte el.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeibe a rend tagjai is bekapcsolódtak. Laky Demeter későbbi premontrei perjel, akkor még kanonok, nemzetőr főhadnagyként, Sebesy Kálmán premontrei kanonok nemzetőr kapitányként szolgált.
Városunkban zajlott a szabadságharc egyik utolsó győztes csatája. Az 1849 nyarán. Így írt erről Gyöngyösy Pál prépost: Csornán ..."Hol a császáriak mintegy 3.000 lévén és a magyar sereg, mely Pápa felül vonult Csornára mintegy 5.000 főből állott. Egymást reggel 4 órakor megtámadták. Rettenetes ágyúzás és lövések között - csakhamar - az itteni piacokon látszott a sok elesett tiszt, közkatonák, s halottak. Magam is rémülésben lévén, a szokott lakásomból a Praelatura boltozott kisebb termébe vettem magamat, ahol is alig állapodtam meg, annak ablakán egy iszonyú lövés történt reám, de mégis a golyó fejem felett elrepülvén a terem boltozatján hagyta nyomát szomorú emlékül. Magam életben maradtam. Ugyanezen percben a császáriak részéről elesett, s meghalt Wyss generális több tisztekkel."
Az osztrákok június 26-án tértek vissza a városba. Gyöngyösy prépost a város megmentése érdekében könyörgő processziót vezetett a hadak parancsnokához. Az ennek ellenére 48 órás szabadrablást engedélyezett, s megsarcolta Csornát. Este az osztrákok megpróbálták felgyújtani a várost. "A nép a mezőkre, tagokra költözik bátorság végett, házaikat ide hagyván, s így mindnyájan rémülésbe vagyunk, hogy mindenünk porrá lesz" - írta a prépost.
A rend hazafias elkötelezettségét mutatja, hogy Simon Vince csornai préposttal az élen valamennyi itt élő rendtag jelentkezett az 1861-es rövid alkotmányos időszakban, április 28-án Széchenyi István emlékére alakult Polgári Olvasókörbe. Június 23-án avatták fel a csornai csata temetőben álló emlékművét. Az egyik avatóbeszédet a nemzetőrtiszti beosztásáért várfogságot szenvedett Laky Demeter premontrei kanonok mondta.
A kiegyezés utáni időszak a csornai premontrei rend életének egyik fénykora. Tisztségviselői, tagjai minden jelentős csornai, és megyebeli, regionális és országos társadalmi szervezetben jelen voltak. Közülük csak a helyieket emeljük ki. Az 1872-ben alapított Sopron megyei Első Takarékpénztár elnöke Simon Vince csornai premontrei prépost, a felügyelő bizottság vezetője Laky Demeter csornai premontrei perjel lett. Az 1882-ben létrejött Csornai Önkéntes Tűzoltó Egyesület első elnökévé Lakner Ambró premontrei házgondnokot, később a prépostsági uradalmak jószágkormányzóját választották. Ugyancsak ő töltötte be az elnöki tisztet az 1888-ban alakult Csornai Takarék és Segélyegyleti Szövetkezetben. Ott találjuk a rend tagjait a Szent László Társulatban, a Csornai Gyermekmenhely Egyesületben, a város képviselőtestületében, az egészségügyi bizottságában, az iskolaszékben. Rendszeresen tartottak ismeretterjesztő előadásokat - különösen Soós Mihály kanonok volt aktív e területen. Bekapcsolódtak a rend tagjai az 1890-es évektől hetente megjelenő helyi lapok - Rábaköz; Csorna, Kapuvár és Vidéke; Rábaközi Hírlap; Rábaközi Újság; Csornai Hírlap; Rábaközi Közlöny - tevékenységébe is. Név szerint kevesüket ismerjük, mivel kezdetben a cikkeket nem írták alá. Tudomásunk van Laky Demeter, Haraszty Sándor, Lakatos Vince, Orbán K. Lajos, Kőhalmy Márton Béla, Soós Mihály népnevelő, ismeretterjesztő írásairól.
Az első világháborút követően 1930-tól működött városunkban a premontrei rend Hittudományi Főiskolája, 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Négy évig képezték itt a fiatal teológusokat filozófia, hittudomány, társadalomtudomány, lélektan és más tárgyakban.
Csorna képviselőtestülete a második világégés után, 1946-ban határozatot fogadott el, hogy a premontrei kanonokrend bekapcsolásával nyolc osztályos gimnázium létesüljön a városban. Fontos indokul szolgált a lebombázott Győr és Sopron helyzete, a rábaközi lakosság igénye és a premontrei tanítórend hozzáállása. Végül a már megszületett általános iskola miatt a gimnázium nem lehetett nyolcosztályos. A minisztérium 1947. március 14-én kibocsátott iratával engedélyezte a Csornai Premontrei Gimnázium működését. Az engedélyt követően szerződést kötött a prépostság és Csorna község (a környező községek nevében is) az intézmény működtetéséről, fenntartásáról. A tanítás az 1947/48-as tanévben kezdődött meg. A következő tanévet az intézmény az iskolák államosítása miatt már nem rendi gimnáziumként folytatta.
1950 szeptemberében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyarországi szerzetesrendek működési engedélyét megszüntette. A prépostság tagjai szétszóródtak. A külföldre menekültek 1961-ben a kaliforniai Orange-ban Szent Mihály titulussal apátságot alapítottak.
Négy évtized után 1989-ben újrakezdte működését a csornai premontrei szerzetesrend. A rend apátjává 1990-ben dr. Horváth Lóránt Ödönt választották a rendtagok. Az apát, a hagyományt megtartva továbbra is viseli a csornai préposti címet. A premontreiek visszakapták rendházukat, ismét bekapcsolódtak a város szellemi életébe, s megkezdték a tanítást az ugyancsak visszakapott szombathelyi gimnáziumukban.

Felhasznált irodalom:

- Árvay, Gregorius: Annales V. Praepositurae S. Michaelis Archangeli de Csorna. Kézirat, 1820. Csornai Prépostsági Levéltár
- Belitzky János: Sopron vármegye története. Bp. 1938.
- Briber József - Pájer Imre: Sopronhorpács. Bp., 2000.
- Danielik József: A Prémontréiek. Eger, 1866.
- Dokumentumválogatás Kunc Adolf születésének 150. évfordulójára (Összeállította: Horváth József). Szombathely, 1991.
- Drinóczy György: Böngészet Sopron vármegye történetéhez (kézirat). Csorna, 1830-1847. Csornai Prépostsági Levéltár.
- Élő Pál: Csorna története I. rész. A legrégibb időktől 1542-ig. Csorna, 1943.
- Függelék. A Csornai Premontrei Rend feloszlatási jegyzőkönyve. (Közzéteszi: Székely Zoltán. In.: Csornai Múzeum - Kiállításvezető. (Szerk.: Pájer I.) Csorna, 1999. p.:69-89.
- Gaál Zoltán: Csorna (Iskolái-értékei-nevezetességei). Győr, 1989.
- Gaál Zoltán: Csorna iskolái és szellemi kisugárzásai. Győr, 1994.
- Gaál Zoltán: Rábaköz és Burgenland. Győr, 1991.
- Gimes Endre dr.: Csorna, Útikalauz. Bp., 1973.
- Horváth Antal: A csornai konvent hiteleshelyi működése. Keszthely, 1943.
- Horváth Antal: A magyar premontrei rendtartomány megalakulása. A Szombathelyi Premontrei Gimnázium 1934/35. évi értesítője. Szombathely, 1935.
- Kovács I. Endre: Magyarországi Premontreiek a 19. században. In.: Tárgy és jelentése - Rábaközi tanulmányok (Szerk.: Szalontay J.). Csorna, 1998. p.: 193-205.
- Kovács Imre dr.: Fejezetek a Csornai Prépostság történetéből. Rábaköz honismereti évkönyv 1996. (Szerk.: Pájer I.). Csorna-Kapuvár, 1996. p.: 3-16. p.
- Kovács Imre O. Praem.: Fejezetek a Csornai Prépostság történetéből. Magyar Egyháztörténeti Évkönyv 1994. p.: 185-202.
- Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991.
- Ollram Ferenc: Csorna település- és gazdaságföldrajza Győr, 1941.
- Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhen. Művészettörténeti Értesítő. 1957. p.: 231-254.
- Pájer Imre: Csorna évszázadai. Csorna, Csorna Város Önkormányzata, 1996.
- Székely Zoltán: A Csornai Premontrei Prépostság és temploma. In.: Csornai Múzeum - Kiállításvezető. (Szerk.: Pájer I.) Csorna, 1999. p.:45-68.
- Winkler Gábor: A premontreiek és Csorna fejlődése. In.: Tárgy és jelentése - Rábaközi tanulmányok (Szerk.: Szalontay J.). Csorna, 1998. p.: 209-225.